Kínában már a nyolcadik évszázadban feketelőporral töltött bambuszrudakat gyújtottak, hogy a tűzzel, füsttel és durranással űzzék el a rossz szellemeket. A feljegyzések szerint az első - maiakhoz hasonló - tűzijátékot Kínában tartották a XII. században, ahol később azok az egyházi szertartások, ünnepek vagy például a császár születésnapjának kísérő eseményei lettek. A felhasznált petárdák elkészítéséhez már tűzijátékanyag-gyárat is építettek. Európában a reneszánsz idején jelent meg a tűzijáték, és eleinte csak egyházi személyek kiváltsága volt. A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király esküvőjén tartottak tűzijátékot 1476-ban, majd 1686-ban Budavár visszafoglalását ünnepelték meg tűzijátékkal. A XVII. századtól már a gazdagabb polgárok is tűzjátékozhattak, de a II. világháború után a tűzijáték is állami monopóliummá vált. A modern tűzijátékoknak magyar vonatkozása is van, mert 1965-ben, Európában először Teleki György és Fekete Károly gépészmérnökök alkalmaztak elektromos indítógépet a budapesti tűzijáték működtetéséhez.
A legnagyobb tűzijátékokat állami ünnepeken, nevezetes naptári napokon és világméretű eseményeken rendezik. A tűzijátékok tervezésekor fontos szerepet játszik a “háttér” felhasználása is, hiszen egy kivilágított műemlék épület, híd vagy kikötő tovább fokozza a látványt. Sok esetben zenei aláfestés is kíséri a petárdák kilövését, ami nem új találmány. 1749-ben komponálta Handel híres kísérő zenéjét, ami nagy sikert aratott annak ellenére, hogy maga a tűzijáték csődöt mondott.
A Flickr szabadon felhasználható képeinek segítségével, hatalmas utazásra invitáljuk olvasóinkat. Kontinensről-kontinensre ugrálva nézzük meg a világ legszebb tűzijátékainak fotóit, miközben természetesen a Tűzijáték szvit dallamait hallgathatjuk. Ezeken a helyszíneken rendszeresen tartanak ilyen látványosságokat, ezért utazás előtt érdemes tájékozódni, nehogy véletlenül átaludjunk egy ilyen fantasztikus eseményt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése